|
Tanulmányait az alsóvárosi Kazali-iskolában
kezdte, ahova később Bálint Sándor is járt. 1899-tõl a piarista
gimnáziumban tanult és ott érettségizett 1907-ben. Gimnazista
korában rendszeres látogatója volt a Somogyi-könyvtárnak, amelyről
így emlékezett meg: „megnyitotta elõttem, mint iskolás fiú
előtt a könyvek titokzatos és csodálatos világát.”
Érettségi után a Csanád egyházmegyei temesvári papnevelőbe
került. Glattfelder Gyula csanádi megyéspüspök szentelte föl Temesvárott
1911. június 29-én. Ugyanabban az évben változtatta családi nevét Wiblitzhauserrõl
Vasvárira, amelybõl az Egyesült Államokban Vasváry lett. Első miséjét
1911. július 9-én tartotta az alsóvárosi
templomban. Erről a Szegedi Napló is hírt adott. Fölszentelése
után a rókusi plébániához osztották be káplánnak. 1913-ban áttért a református
hitre.
Már a gimnáziumi évek alatt megmutatkoztak
irodalmi ambíciói. A gimnáziumban működő önképzőkör
tevékeny tagja volt, amely 1907-ben bronzéremmel
jutalmazta. Egyik volt osztálytársa, Csányi Pál így emlékezett vissza
rá 1960-ban: Wiblitzhauser /Vasváry/ Ödön volt talán osztályunk legnépszerűbb
tagja. Közvetlen, humoros egyénisége, a belőle áradó varázsos baráti
szellem mindannyiunkat meghódított... Fő irodalmárunk volt... német
nyelvű tárcák, novellák, cikkek fordításával feltűnő
sikerei voltak. Ezek sorozatosan megjelentek az akkori legolvasottabb
hetilapokban (A Hét, Vasárnapi Újság, Új Idők,
stb.). Legelső fordítása Bródy Sándor Jövendő
című folyóiratában jelent meg 1905. május 28-án. Temesvári papnövendék
volt, amikor a Religio és a Katholikus
Szemle is közölni kezdett írásaiból.
..............
A református konvent Detroitba és Pittsburghbe szóló
segédlelkészi állást hirdetett meg. Vasváry Ödön is jelentkezett. 1914.
június 27-én indult el Amerikába a fiumei kikötőbõl az Ultonia
nevű kivándorló hajón, azzal a céllal, hogy két évig a Pittsburghben
és környékén élő magyar közösségek lelkipásztorának munkáját könnyítse
és vállalta a kivándorolt magyarok gyermekeinek magyar nyelvre oktatását
is a nyári hónapokban megnyíló amerikai magyar iskolában. Közvetlenül
elindulása után tört ki az első világháború, így végleg Amerikában
maradt. Kalassay Sándor esperes
mellé került segédlelkésznek. 1916-ban feleségül vette Kalassay Erzsébetet,
Kalassay Sándornak, az Amerikai Magyar
Református Egyesület alapítójának leányát. 1917-ben megszületett
Erzsébet nevű leányuk, majd 1919-ben Ödön fiuk.
1935 végén családjával Washingtonba költözött, mivel az Amerikai Magyar
Református Egyesület főtisztviselőjévé nevezték ki. Az intézmény,
amelynek vezetőségi tagja lett biztosító- és nyugdíjintézetként
működött. E szervezettől vonult nyugdíjba 1957-ben. Azonban
nyugdíjazása után is felkérték, hogy lelkészi teendőket lásson
el Coatesville-ben. Állomáshelyei:
1914-1915
Pittsburgh, PA
1916-1918
Buffalo, NY
1919-1921
Springdale, PA
1921-1926
Pittsburgh, PA
1927-1935
Cleveland, OH
1936-1957
Washington, DC
1959-1970
Coatesville, PA
1977. július 12-én hunyt el Washingtonban.
|
