Rosinger Sámuel 1877. december 21-én született Diósgyőrben, Borsod vármegyében – ellenben a Texas államban kiállított halotti bizonyítványa szerint Tibolddarócon.¹ Érdekes, hogy ezzel szemben nem a Mezőkeresztes-Felsőábrány anyakönyvi kerülethez tartozó tibolddaróci, hanem a diósgyőri születési anyakönyvben található meg. Az is igaz viszont, hogy 1877-ben Tibolddarócon 10 izraelita család élt, ezek egyike a Rosinger család volt.² Ezek miatt a pontos születési hely meghatározása nehézségekbe ütközik. A „mérleg nyelvét” szintén Tibolddaróc felé billenti, hogy a Texas állam magyarságával foglalkozó 1994-ben megjelent monográfia egy szegény parasztfalu képét idézi. Eszerint a család rendelkezett egy kisebb földterülettel, de ez nem volt elég a megélhetésük (8 gyermekük volt) biztosításához, így a családfő a falubeliek terményeinek értékesítésével foglalkozott megbízásra, jutalék fejében. A család egy kis nádfedeles, döngölt földpadlós házban lakott.³ Tudván, hogy Diósgyőrben már 1870-ben is vasmű működött, kevésbé tűnik valószínűnek, hogy ez a leírás a család életéről Diósgyőrre vonatkozna. Amerikai bevándorlásakor utolsó lakhelyként szintén Tibolddarócot nevezte meg.⁴ A leírtak alapján így megkockáztatható, hogy a család Tibolddarócon élhetett, de Sámuel nevű gyermekük születése idején még Diósgyőrben laktak, vagy valamilyen okból ideiglenesen tartózkodtak ott.

Rosinger Sámuel születési anyakönyvi bejegyzése⁵

Gyermekkorát tehát egy kis parasztfaluban töltötte. Az elemi iskola elvégzése után Rosinger Sámuel a pesti rabbiképző szemináriumra járt, majd Svájcban és Berlinben, a Frigyes Vilmos Egyetemen (a mai Humboldt Egyetem jogelődje) is folytatott tanulmányokat.⁶ 1904-ben, 27 éves korában az Egyesült Államokba emigrált. A Blucher fedélzetén indult el Hamburg kikötőjéből április 13-án, majd 11 nappal később, április 24-én szállt partra Ellis Islanden. New Yorkban tovább folytatta tanulmányait, eleinte a Jewish Theological Seminaryn (Zsidó Teológiai Szeminárium) hallgatott előadásokat, majd végül 1908-ban átvette mesterszakos diplomáját a Columbia Egyetemen. Ebben az évben meg is nősült, házasodási engedélyét 1908. május 31-én állították ki,⁷ feleségét Gertrude Kaelternek hívták. Első gyermekük, Leonard még 1908-ban, december 14-én született.⁸ Az amerikai állampolgárságot 1910. július 23-án kapta meg, az ezért való folyamodványát 1906. december 3-án nyújtotta be.⁹ Az 1910-es népszámlálási íven már feleségével együtt szerepel, aki ugyan New Yorkban született, szülei viszont németországi születésűek voltak. Ugyanitt mind Rosinger, mind szülei születési országaként a „magyar” szó van beírva.¹⁰

Első megbízatását rabbiként az Ohio állambeli Toledo városában kapta meg. Itt két évet töltött, majd 1910-ben jelentkezett a Texas állambeli Beaumont hirdetésére, amelyben a Hebrew Union College-en, vagy a Jewish Theological Seminaryn végzett rabbit kerestek, aki – ahogy a hirdetésben fogalmaztak – „mixer”,¹¹ azaz olyan személy, aki könnyedén szót tud érteni a közösség ortodox és neológus tagjaival egyaránt.

Az Emanuel kongregáció
álláshirdetése

A leendő rabbinak évi 1500 dolláros fizetést ajánlottak, ami meglehetősen kevésnek számított. A „mixer” kifejezés és az alacsony fizetés miatt a hirdetés viccelődés céltáblájává is vált az amerikai zsidó lapokban, az egyikben például azt írták, Beaumontnak 1500 dollárból ha rabbira nem is, de legalább egy bárpultosra biztosan futja majd.¹² Rosinger mindenesetre úgy vélte, megfelel a követelményeknek – és ezzel Beaumont izraelita közössége is egyetértett, hiszen megkapta az állást. Innentől kezdve nyugdíjba vonulásáig, 1957-ig szolgált Beumont rabbijaként, a Broadway 848-as szám alatt található zsinagógában.

Próba-istentiszteletét 1910. augusztus 24-én tartotta, majd miután végig prédikálta a hét hátra lévő részét „vaskos magyar akcentusával”, aláírta két éves szerződését, ezt követően pedig el is foglalta hivatalát – ami élethosszig nyúlónak bizonyult.¹³ A kinevezésről a Texas Jewish Herald nevű, Houstonban kiadott újság is hírt adott. Ebben a cikkben így jellemzik a rabbit: „Rosinger rabbi egy fiatal és erőteljes képviselője a judaizmus hitének. (...) Az Emanuel templom kongregációja rendkívül örül, hogy sikerült maradását bebiztosítaniuk.”¹⁴ A templom weboldalán található rövid történeti összefoglaló is úgy fogalmaz, hogy Rosinger rabbi „a templom spirituális vezetője maradt ötven éven át, és új korszakot hozott Beaumont zsidóságának életébe.”¹⁵

Samuel Rosinger rabbi arcképe¹⁶

Amikor az Egyesült Államok 1917 áprilisában belépett az első világháborúba, a Selective Service Act kötelezett minden 18 és 45 év közötti férfit, hogy regisztráljon a kötelező sorozásra. Mivel Rosinger ekkor már betöltötte a 40 évet, ezért neki az ún. harmadik regisztráció idején, 1918. szeptember 12-én kellett a draft board elé járulnia. Regisztrációs kártyája szerint ekkor Beaumont városában a Broadway 1520-as szám alatt lakott.¹⁷

1918. november 11-én, a fegyverszünet megkötésének alkalmából közös istentiszteletet tartottak a Metodista egyház templomában, ahol E. A. Kelly katolikus pap, Fred Clark baptista tiszteletes és Rosinger rabbi egymás kezét fogva imádkozott a pulpituson állva, ami egy korabeli beszámoló szerint „majdnem annyira meghökkentő volt, mint maga a nagy bejelentés.”¹⁸ Az 1920-as népszámlálási ív szerint a Rosinger családnak hat tagja volt: Samuellel és Gertruddal egy háztartásban a 11 éves Leonard, a 9 éves Marvin, a 2 és fél éves Doris és a pár hónapos Ruth élt. Legnagyobb fiukon kívül minden gyermekük természetesen már Texasban született, egyedül Leonard volt Ohiói születésű.¹⁹

Az 1920-as és 1930-as évek folyamán rendszeresek voltak a megfélemlítő támadások a helyi zsidó közösség ellen, legfőképpen a Ku Klux Klán részéről. A Klán a '20-as évek elején jelent meg Texas államban, elsődleges célpontjaik a feketék mellett a katolikusok, a szeszcsempészek és a kicsapongó életet élők voltak, a helyi zsidóság – vélhetően alacsonyabb létszáma miatt kevésbé volt támadásaik kereszttüzében. A róla szóló visszaemlékezések szerint Rosinger Sámuel viszont nehezen tűrte az igazságtalanságot, akkor is, ha az más közösségek ellen irányult. Ebben az időszakban a közösség számára fontos támaszt jelentett Rosinger bátor, erőteljes morális kiállása a Klán nézeteivel és akcióival szemben. A város prominens katolikus és izraelita családjai között általa létrehozott és koordinált szövetség sikeresen állt ellen a rasszista nyomásnak, a két vallás képviselői között létrejött harmóniát egyfajta fegyverként felhasználva a kirekesztéssel szemben.²⁰ Rosinger „koalíciója” klán-ellenes tüntetéseket, felvonulásokat szervezett, és petíciókkal bombázta a városi, és az állami szerveket.²¹ Ezalatt folyamatosan zajlott az Emanuel templom felújítása és kibővítése. Rosinger rabbi, egy Gottlieb nevű, New Yorkból érkezett építész segítségével a tervezést és a kivitelezést is közelről felügyelte. Nagy hangsúlyt fektetett az épület esztétikus, művészi kialakítására, ennek megfelelően gyakran ő maga javított bele az építési tervekbe. Az Emanuel templom építkezési munkálatai 1923-ban fejeződtek be.

Az Emanuel Templom
1920-ban konfirmált évfolyama,
középen Rosinger rabbival²²

Hosszú karrierje során a rabbi tevékeny részt vállalt a település társadalmának életében. Jó kapcsolatokat tartott fenn a város többi vallási közösségével, de a különböző civil- és önkormányzati szervezetekkel is. Közéleti tevékenysége igen kiterjedt volt. Rendszeresen írt cikkeket, közéleti témájú publicisztikákat a Texas Jewish Herald című újságnak. Emellett több fontos intézmény és szervezet vezetésében is részt vállalt. Elnöke volt például a Jefferson Megyei Tuberkulózis Kórháznak és a Beaumont Városi Kórháznak is. Ezen kívül elnökölt még a Texasi Rabbik Társaságában és a helyi Vöröskereszt ülésein is, tagja volt a Beaumonti Lelkipásztori Szövetségnek és a Keresztény-Zsidó Kerekasztalnak, valamint húsz éven át szerkesztője volt a Rotary Club hírlevelének, a Rotary Bulletin-nek.

A felújított Temple Emanuel, 1923²³

A Kallah, azaz a texasi rabbik gyűlése 1927-től kezdve évente került megrendezésre. Samuel Rosinger rendszeres résztvevője, tevékeny szereplője volt ezeknek a gyűléseknek is. 1929. április 12-én a Dallasban tartott gyűlés záró napján megválasztották a Kallah Organization of Texas Rabbis elnökének.²⁴ Az 1930-ban keletkezett népszámlálási ív szerint Leonard nevű fia már elköltözött otthonról, újabb gyermeke pedig nem született, volt viszont egy albérlőjük.²⁵ Az 1930-as évek során közösségszervező tevékenységével tűnt ki, fontos eredményeket ért el például azzal, hogy állami támogatásokat szerzett a helyi tuberkulózis-kórház számára.

Az 1940-es népszámlálási ív nem szolgál újabb ismeretekkel a Rosinger családról, mindössze annyi változás történt, hogy már Doris lányuk nem élt a háztartásban. Viszont ebben az évben már feltüntették a jövedelmi viszonyokat is. Itt kiderül, hogy a kezdeti 1500 dollárhoz képest, 30 évvel később mennyivel növekedett a rabbi fizetése. Sámuel saját éves keresete 3900 dollár volt, de még Marvin fia is a szülői házban élt, kertészeti munkával évi 1000 dollárt keresett.²⁶

Rosingerről alig találni bármilyen említést magyar szakirodalmi munkákban és sajtótermékekben. A kevés példa is igen felületes. Az Irodalomtörténet című folyóirat 1947/1–2. száma például közölt egy recenziót a Jewish Studies in Memory of Michael Guttman című kötetről. Ebben, Guttmann Mihály nevének a magyar irodalomtörténetben való számon tartásával kapcsolatban az alábbiakat olvashatjuk: „...a Scheiber Sándor készítette bibliográfiából (...) érdeklődésre tarthat számot a 159. szám. Itt ismerteti Guttmann a texasi rabbik évkönyvének (The Kallah) első három kötetét. Megtudjuk belőle, hogy az I. kötetben Samuel Rosinger Amerikában Péchi Simon Szombatos Imádságos Könyvéről ír.”²⁷ (A kiemelés az eredetiben.) Ebből a szövegből úgy tűnik, hogy a recenzió szerzője nem tudott Rosinger magyar származásáról. Egyébként sem sokat tudunk a rabbi 1940-es években végzett tevékenységéről. Annyi bizonyos, hogy a második világháborút követő években a cionizmus körül kialakult vitákban Izrael állam létrehozása mellett tette le a voksát.

Nyugdíjazása előtt nem sokkal, az Emanuel templom mellett 1957-ben felépült a Rosinger Center. Az egy emeletes téglaépület azóta is különböző szertartások, gyűlések, és más összejövetelek helyszínéül szolgál.

Emlékplakett
a Rosinger Center falán²⁸

1958-ban magánkiadásban jelent meg önéletrajzi könyve, a My Life and My Message.²⁹ Ebből a könyvből e kézirat leadásáig sajnos nem sikerült példányt szereznem. 1960-ban rabbi emeritussá minősítették, ami egyben végleges visszavonulását is jelentette. Ebből az alkalomból, ötven éves szolgálatának elismeréséül a város a Beaumont's Golden Deeds Award nevű kitüntetésben részesítette. Rosinger Sámuel 1965. november 1-jén halt meg Beaumontban.³⁰ Temetésére két nappal később került sor a Hebrew Rest temetőben, ahol sírja ma is található. Memoárja, Deep in the Heart of Texas címmel jelent meg egy 1972-es kiadású, Lives and Voices című kötetben.³¹

Samuel Rosinger sírja³²

Milyen ember lehetett Samuel Rosinger? My Life and My Message című könyvéből, és a memoárjából jóval teljesebb kép rajzolódhat ki róla, ezeket azonban sajnos eddig nem sikerült kézbe vennem. Elolvasásuk után egy teljesebb életrajzi tanulmány elkészítése is lehetséges lesz majd. A visszaemlékezések, kortársainak beszámolói egyöntetűen művelt, türelmes, jókedélyű, segítőkész embernek írják le, aki mindig készen állt fellépni az igazságtalansággal szemben. Emellett mindig megtartotta az emberiségbe, az egyetemes emberi jóságba vetett hitét. Egyik prédikációjában így fogalmazott: „Az ember isteni magasságokba is emelkedhet. Az ember születésétől fogva hordozza magában az alkalmasságot, hogy akár a Teremtő munkatársává is emelkedhessen.”³³ Úgy szól a régi angol mondás: „practice what you preach” – azaz gyakorold is, amiről prédikálsz. Úgy vélem, kijelenthetjük, hogy Rosinger Sámuel valóban gyakorlatba ültette az imént idézett prédikációt: fél évszázados szolgálata alatt tényleg a Teremtő munkatársává szegődött, tevékenységével építve (nem csak zsidó) közösségét, hidakat ácsolva a különböző vallású és nézetű városiak közé. Emlékét ma is őrzi Beaumont közössége, s talán a magyar történetírásban is érdemes megemlékeznünk erről a borsodi-texasi amerikásról.

Ambrus László

¹ Texas Department of Health. Texas Death Indexes, 1903–2000. Austin, TX, USA, Certificate Number: 71862

² Botos Péter – Karuczka Attila: Daróc története. Magánkiadás. 2014. 51. o. Megjegyzendő, hogy e munka jegyzetapparátusa rendkívül szakszerűtlen, így az adatok ellenőrzése nehézségekbe ütközik.

³ James Patrick McGuire: Hungarian Texans. San Antonio, TX, USA. 1994. 207. o.

⁴ New York Passenger Arrival Lists (Ellis Island), 1892–1924. Roll 450, vol 862–863, 24 Apr 1904–26 Apr 1904.

⁵ Diósgyőr izraelita anyakönyve, 1877. Udvarhelyi Anikó, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár munkatársának jóvoltából.

⁶ McGuire 1994: 207. o.

⁷ New York City Municipal Archives; New York, NY; Borough: Manhattan; Volume Number: 2

⁸ U.S. Passport Applications, 1795–1925, nr. 30207/1910.

⁹ New York, State and Federal Naturalization Records, 1794–1943, nr. 2126/1910.

¹⁰ Thirteenth Census of the United States, 1910. Records of the Bureau of the Census, Record Group 29. National Archives, Washington, D.C. Year: 1910; Census Place: Toledo Ward 4, Lucas, Ohio; Roll: T624_1208; Page: 3A; Enumeration District: 0059; FHL microfilm: 1375221

¹¹ A hirdetést ábrázoló kép eredeti helye: Hollace Ava Weiner – Kenneth D. Roseman (szerk.): Lone Stars of David. The Jews of Texas. Waltham, MA, 2007. 13. o.

¹² W. T. Block: Jews of the Golden Triangle. Beaumont, Orange, and Port Arthur, 1876–1988. Texas Jewish Historical Society – Vol. 7, No. 3. (2007. augusztus) 8. o.

¹³ Hollace Ava Weiner: The Mixers: The Role of Rabbis Deep in the Heart of Texas. American Jewish History – Vol. 85, No. 3. (1997. szeptember) 289. o.

¹⁴ The Texas Jewish Herald, 1910. szeptember 1. 1. o.

¹⁵ Temple Emanuel Beaumont. History (utolsó elérés: 2020. 12. 04.)

¹⁶ Encyclopedia of Southern Jewish Communities - Beaumont, Texas

¹⁷ United States, Selective Service System. World War I Selective Service System Draft Registration Cards, 1917–1918. Washington, D.C.: National Archives and Records Administration. M1509, Registration State: Texas; Registration County: Jefferson County.

¹⁸ Ben Woodhead: Beaumonter at Large: From an Ex-Reporter's Reservoir of Random Reminiscences. Port Neches, TX, USA. 1968. 44. o.

¹⁹ Fourteenth Census of the United States, 1920. Records of the Bureau of the Census, Record Group 29. National Archives, Washington, D.C. Year: 1920; Beaumont Ward 1, Jefferson, Texas; Roll: T625_1823; Page: 16A; Enumeration District: 87

²⁰ Maguire, 1992: 207. o.; illetve Temple Emanuel Beaumont. History (utolsó elérés: 2020. 12. 04.)

²¹ Weiner – Roseman, 2007: 14. o.

²² Texas Jewish Historical Society, Vol. 7, Nr 3 (2007. augusztus). 13. o.

²³ A kép eredeti helye: The Beaumont Daily Journal, 1923. szeptember 24.

²⁴ Jewish Daily Bulletin, 1929. április 14. 4. o.

²⁵ Fifteenth Census of the United States, 1930. Washington, D.C.: National Archives and Records Administration, 1930. T626, Year: 1930; Census Place: Beaumont, Jefferson, Texas; Page: 7B; Enumeration District: 0013; FHL microfilm: 2342095

²⁶ Sixteenth Census of the United States, 1940. Washington, D.C.: National Archives and Records Administration, 1940. T627, Year: 1940; Census Place: Beaumont, Jefferson, Texas; Roll: m-t0627-04076; Page: 8B; Enumeration District: 123-15

²⁷ Irodalomtörténet 36. (1947.) 1–2. 80. o.

²⁸ A kép eredeti helye (utolsó elérés: 2020. 12. 04.)

²⁹ Samuel Rosinger: My Life and My Message. Beaumont, TX, USA. 1958.

³⁰ Texas Department of Health. Texas Death Indexes, 1903–2000. Austin, TX, USA, Certificate Number: 71862

³¹ Stanley F. Chyet (szerk.): Lives and Voices: A Collection of American Jewish Memoirs. Philadelphia, PA, USA. 1972.

³² A kép eredeti helye (utolsó elérés: 2020. 12. 04.)

³³ Temple Emanuel Beaumont. History (utolsó elérés: 2020. 12. 04.)