Vissza


Jajczay József nyomában a Hawaii-szigeteken
Egy kalandos sorsú magyar huszár a 19. századból

Ezen írásomban a 2013 nyarán a Hawaii State Archives-ban (Hawaii Állami Levéltárban) végzett kutatásomról szeretnék egy rövid ismertetést adni.

Mint ahogyan arra már a címben is utaltam, a kutatásom középpontjában a budai születésű Jajczay József személye áll, aki 1850-től a Habsburg császári hadsereg szolgálatában állt, majd raboskodott az olmützi erődben, ezt követően pedig önkéntes huszárként tagja lett a Habsburg Miksa herceget Mexikóba kísérő seregnek. A végül kudarccal végződő Habsburg trónszerzési kísérletet követően Jajczay több katonatársához hasonlóan a közép-amerikai államban telepedett le, azonban 1872-1873-ban már Honoluluban találjuk, ahol mint a Hawaiian Household Troops (Hawaii Királyi Testőrség) kiképzője és kapitánya tevékenykedett, hogy azután 1874-ben, mint trópusi láztól gyötört Costa Rica-i kávéültetvényes önkezével vessen véget életének.

Jajczay József életútja 2012 novemberétől kezdett el foglalkoztatni, amikor is rátaláltam a hawaii tevékenységét feldolgozó tanulmányra. Ekkor kezdtem hozzá a kutatóút megszervezéséhez, hogy a Csendes-óceán közepén található szigetvilágban további adatokat gyűjthessek e kalandos sorsú magyar személy élettörténetéhez. Első ízben a Hawaii Állami Levéltárral vettem fel elektronikus úton a kapcsolatot, ahonnan megerősítették, hogy szívesen fogadnak és segítségemre lesznek a kutatás során. 2013 februárjában a vizsgaidőszak letelte után (a szerző a Károli Gáspár Református Egyetem történelem szakos hallgatója) jelentkeztem a CCUSA Hungary által szervezett nyári diákmunkára az Amerikai Egyesült Államokba, ahová végül felvételt nyertem. 2013. június 6-án érkeztem meg az Egyesült Államokba, ahol először a tíz hétig tartó nyári munkát a Massachusetts állambeli Camp Greylock gyerektábor konyháján dolgoztam le. A nyári munka leteltét követően, egy rövid New-York-i kitérő után Honoluluba utaztam és három hetes kutatómunkát végeztem a Hawaii Állami Levéltárban. A Honoluluban eltöltött három hetes kutatásom ideje alatt Magyarország honolului tiszteletbeli konzulasszonya Dr. Csiszár Katalin és férje Charles Boyd volt mindenben a segítségemre, amelyért ezúton is szeretném a köszönetemet és hálámat kifejezni nekik.

2013 szeptemberében hazaérkezve - a Tardy Lajos által publikáltak nyomán - tovább folytattam a kutatómunkát, amelynek során felkerestem a Vasváry-gyűjteményt, a Magyar Országos Levéltárat, a Piarista Központi Könyvtárat és a Kiscelli Múzeumot is. Továbbá Dr. Kiss Gábor és Dr. Fazekas István Urak rendelkezésemre bocsátották - amelyért ezúton szeretném a köszönetemet kifejezni a számukra - a bécsi Kriegsarchivban és a Finanz- und Hofkammerarchivban őrzött azon dokumentumok másolatát, amelyek Jajczay Józsefre és az édesapjára vonatkoznak.

Jajczay József élettörténetével a korábbiakban két magyar kutató foglalkozott tudományosan. E kalandos sorsú magyar emberre elsőként az 1956-os magyar emigráció egyik kiemelkedő személyisége Pogány András talált rá, egy a szigetek történetét feldolgozó munkában, amelyet követően - mint tanulmányában megemlíti - felvette a kapcsolatot a Hawaii Állami Levéltárral, ahonnan a rendelkezésére bocsátották a magyar kiképzőre vonatkozó dokumentumok egy részét, amelyek a Hawaii Királyi Testőrség 1872-1873. évi működésére és tevékenységére vonatkoztak. Ezt követően Pogány Andrásnak 1963-ban a The Hungarian Quarterly 4. számában jelent meg a Joseph Jajczay, Captain of the Hawaiian King's Bodyguard címet viselő tanulmánya, amellyel elsőként ő hívta fel a magyar tudományos élet figyelmét e nem mindennapi életutat bejáró magyar huszárra. Ezt követően bő két évtizeddel később idehaza és Bécsben a magyar-külhoni kapcsolatok egyik legnagyobb szaktekintélye Tardy Lajos talált további dokumentumokat Jajczay József élettörténetére vonatkozólag, miután a bécsi Kriegsarchivban feldolgozta a Habsburg Miksa császár szolgálatában Mexikóba érkező 1047 magyar személy névsorát. E neves magyar kutató az 1980-as évek végén, a halála előtt még két olyan írást is publikált, amelyben bemutatja Jajczay József élettörténetét, Pogány András tanulmányára és saját kutatási eredményére alapozva. Egyik fent nevezett írása 1988-ban jelent meg a szerzőnek a Históriai ínyencfalatok című művében, a másik pedig a Magyar Hírlap 1989. június 10-i számának a mellékletében.

A kutatásom célja az volt, hogy a már Pogány András és Tardy Lajos által kutatott és publikált adatokhoz, kiegészítő kutatásokat folytatva, ráleljek még olyan ezidáig nem ismert dokumentumokra, amelyek ismeretében átfogóbb és részletesebb leírását adhassam Jajczay József életrajzának. Szerencsére honolului kutatásom során sikerült fellelnem további olyan dokumentumokat - Jajczay Józsefnek mind a hawaii tevékenységére mind pedig későbbi sorsára vonatkozólag -, amelyek hozzásegítettek a fent megnevezett célom megvalósításához, illetve Jajczay József élettörténete mellett, sikerült rátalálnom egyéb 19. századi magyar-hawaii történelmi kapcsolatokra is. A döntően Jajczay József életútjáról és kisebb részben pedig az egyéb 19. századi hawaii-magyar történelmi kapcsolatokról szóló Egy kalandos sorsú magyar huszár, Jajczay József élettörténete címet és Különös tekintettel a Hawaii-szigeteken végzett kapitányi és kiképzői tevékenységére és az egyéb 19. századi hawaii-magyar történelmi kapcsolatok kérdésére alcímet viselő tanulmányom a Századok című folyóirat 2014. évi 3. számában jelent meg.

A kutatásom egy további érdekessége, hogy a 25. Nemzetközi Kőrösi Csoma Sándor Emlékkonferencia - ahol kutatási beszámolóval egybekötött előadást tartottam a témában - egyik hallgatóján keresztül - akinek ezúton szeretném megköszönni a segítségét - megismerkedtem a Budapesten élő Jajczay leszármazottakkal, akik a családtörténeti dokumentumok alapján csupán oldalági leszármazottai az általam kutatott személynek. A Budapesten egy könyvesboltot üzemeltető Jajczay leszármazottakat a konferenciát követően felkerestem, akik nagyon kedvesen és segítőkészen fogadtak és rendelkezésemre bocsátották a birtokukban lévő Jajczay család történetére vonatkozó dokumentumokat, amelyeket a családnak egy 1956-ban Svájcba emigrált tagja kutatott fel. A nevezett dokumentumok a Jajczay család történetének az egészére terjednek ki, a kezdeti időktől napjainkig. A dokumentumok között megtalálható családfából egyértelműen kiderül, hogy a több végvári vitéz felmenővel is rendelkező magyar huszár a családnak mely ágába is tartozott.

A kutatásom és az ebből születő tanulmány létrejöttéhez menyasszonyomon és szüleimen kívül szeretném megköszönni a támogatását és segítségét Dr. Csiszár Katalin tiszteletbeli honolului magyar konzulasszonynak és férjének Charles Boydnak, a Hawaii State Archives vezetőjének Luella Kurkjian-nak és a levéltár alkalmazottainak, a Károli Gáspár Református Egyetem több jelenlegi és volt munkatársának: Dr. habil. Kurucz György Dékánhelyettes Úrnak, Dr. Makkai Béla Tanszékvezető Úrnak és Prof Dr. habil. Szakály Sándor Úrnak. Továbbá köszönettel tartozom Dr. Kiss Gábor és Dr. Fazekas István Uraknak - a Bécsi Magyar Levéltári kirendeltség tagjainak -, Kórász Máriának a Vasváry-gyűjtemény kezelőjének, Dr. Koltai Andrásnak a Piarista Központi Könyvtár főlevéltárosának, Dr. Perényi Rolandnak a Kiscelli Múzeum főosztályvezetőjének, illetve a CCUSA és a Camp Greylock munkatársainak. Külön szeretnék köszönetet mondani a Károli Gáspár Református Egyetem Történettudományi Intézet jelenlegi Intézetvezetőjének Prof. Dr. Hermann Róbert Intézetvezető Úrnak a bécsi levéltári anyag feldolgozásában, illetve a tanulmány megjelenésében nyújtott segítségéért.

Vissza az oldal tetejére

Bobay István
bobay.istvan87@gmail.com