Az amerikai magyar történelemkutatás és történetírás több mint százéves múltra tekint vissza. Az első összefoglaló tanulmányt Amerika felfedezésének négyszázadik évfordulójára írta Márki Sándor (1853-1925) kolozsvári történészprofesszor. Azt követően többek között Pivány Jenő (1873-1946), Kende Géza (1879-1933), Feleky Károly (1863-1930), Vasváry Ödön (1888-1977) foglalkoztak a magyar amerikai történelmi kapcsolatokkal. Kevesek előtt ismert azonban Rácz Rónay Károly neve, és mivel a lexikonok többsége sem tesz említést az amerikai magyar történetkutatás ezen úttörő alakjáról, élete és munkássága feledésbe merült. Ismeretlenségének másik oka, hogy fő műve A magyar emigráció Amerikában nem jelent meg nyomtatásban. Már az 1920-as évek elején kiadásra készen állt e munka - további hárommal együtt - azonban a Bevezetőn kívül más nem olvasható belőle. Napjainkra a kéziratoknak és mindannak, amit Rácz Rónay Károly az amerikai magyarok vonatkozásában összegyűjtött, tudomásunk szerint nyoma veszett. Fennmaradt viszont jó néhány levele, amelyek egy részére (21 db) Vasváry Ödön az amerikai magyarsággal kapcsolatban folytatott kutatómunkája során talált rá a washingtoni Kongresszusi Könyvtárban 35 évvel ezelőtt. E leveleket Vasváry lemásoltatta gyűjteménye számára. Az 1976 októberében megtalált leveleket Rácz Rónay 1923-1927 között írta Feleky Károlyhoz, s ezekben beszámol életéről, kutatásairól, nagy terjedelmű műveiről. Vasváry Ödön az Amerikai Magyar Világ hasábjain hírt adott a 123 oldalnyi levelezésről, és összefoglalta annak tartalmát.

A kutatásokat folytatva, további levelekre (Márki Sándorhoz, Gulyás Pálhoz, Benyovszky Rudolfhoz, Gábor Andorhoz, Bánffy Miklóshoz, Fraknói Vilmoshoz írottakra bukkantunk. A jelenleg a Vasváry-gyűjtemény birtokában lévő 34 terjedelmes Rácz Rónay levél másolata önmagában is roppant nagy adatmennyiséget tartalmaz. Megközelítőleg 700 név, mintegy 250 bibliográfiai utalás szerepel bennük könyvekre, cikkekre, megemlítve több kézirati naplót, naplótöredéket, levelet is az amerikai magyarság történetére vonatkozóan. Az adatok forrásainak egy része is Rácz Rónay Károly tulajdonában volt. Mindez arra enged következtetni, hogy a fent említett kiadatlan művek is rendkívül sok adattal szolgálhatnának ma is mindazok számára, akik az amerikai magyarság történetével foglalkoznak. Munkásságának jelentősége - ahogy azt levelei is sejtetni engedik - főként abban áll, hogy mind életrajzi adatok szempontjából, mind könyvészeti tekintetben, olyan anyagokat kutatott fel, amelyek között előfordulhatnak máshol nem megszerezhetők; az is lehetséges, hogy éppen Rácz Rónay műveinek kiadatlansága miatt csak azok az anyagok kerültek felhasználásra, amelyekre ő maga hívta fel a figyelmet, vagy amelyeket ő szolgáltatott kortárs kutatók számára. Megérdemli tehát, hogy összefoglaljuk mindazt, amit leveleiből és a felkutatott adatok alapján eddig tudunk róla.

Rácz Rónay Károly Homonnán (Humenné, a mai Szlovákia területén) született 1888-ban. 1903-és 1905 között Kassán élt. Itt írta Márki Sándornak 1921. szeptember 13-án: "A mindennapi kenyér gondja túlságosan korán vert ki az életbe s az érettségi után nem állott módomban, hogy hajlamaimnak megfelelően valamelyik egyetemre kerülhettem volna, a kenyér gondja a kassai jogakadémiához kényszerített, mert egy ottani ujságnál kaptam állást." 1906 körül kezdett el foglalkozni a magyar amerikai történelmi kapcsolatok felderítésével. Ehhez jó alkalom volt számára, hogy elkísérte Ambrózy Lajos (1868-1945) követségi tanácsost - 1907 és 1909 között - az amerikai magyar közösségekben tett második körútjára. "Az amerikai magyarság körében jó összeköttetéseim vannak, az egyes telepeken sok-sok régi ismerősöm van (hiszen annak idején grof Ambrózyval mind bejártam)" (Feleky Károlyhoz 1924. július 16.).

Az Egyesült Államokban Rácz Rónay újságíróként dolgozott. Philadelphiában 1909. január 15-én indította az első amerikai magyar irodalmi és művészeti folyóiratot Amerikai Magyar Magazin címmel, melynek szerkesztője és kiadója is volt egyben. Ugyanez év végén indult Rudnyánszky Gyula (1858-1913) rövid életű hetilapja a Napsugár, amelynél Rudnyánszky őt is alkalmazta. Munkatársa volt az Amerikai Magyar Népszavának is; e lapnak 1910-ben New Yorkban megjelent jubileumi díszalbumában a szerkesztőségről készült csoportképen ő is látható. Versek írásával is foglalkozott, a "szerkesztőség poétája" volt. Tárcái és cikkei is megjelentek a lap hasábjain. A Türk József által 1909-ben New Yorkban kiadott baptista magyar bibliához Rácz Rónay fordította a "verses énekeket." Az első világháború kitöréséig New Yorkban élt. "A világháborút végigverekedtem, egy kurta, béna lábbal kerültem ki belőle" (Márki Sándorhoz 1921. szeptember 13.).

1920-tól 1922-ig a hamburgi magyar konzulátuson dolgozott mint "press és kereskedelmi atashé", és létrehozta az ottani Magyar Kereskedelmi Kamarát. E munkákért semmi juttatást nem kapott. "Az itteni konzulátusnál egy esztendő óta végzem a sajtó, kereskedelmi, politikai, propaganda ügyeket - ingyen. Szerencse, hogy van néhány tanítványom. Fiatal német kereskedelmi hallgatók és volontőrök, kiket a >magyar< nyelvre tanítok. Szűkös megélhetés, de ezért is hálát kell adni az Istennek" (Márki Sándorhoz 1921. szeptember 13.). Később is többször bizonyult számára egyetlen pénzforrásnak az, hogy hallgatókat készített fel vizsgáikra. Amikor 1920-ban elindult Hamburgba, végső úti célja eredetileg Amerika volt: "csupán a legfontosabb, maga a tényleges beutazási engedély - hiányzik, tekintettel, hogy a magyar kivándorlási kontingens már betelt s így más czímen kell azt igényelnem." (Márki Sándorhoz 1922. január 3.) Azonban Hamburgban rekedt, ahol idejének egy részét kutatásokkal töltötte, elsősorban a hamburgi Johanneumban. Régi hajónaplók átnézésével is foglalkozott. Itt értesült arról, hogy Budapesten létrehozták a Ki- és Visszavándorlókat Védő Irodát. Erről a következőképpen ír: "ezek a visszavándorlók mielőtt odakerülnének már előbb az én kezemen mennek keresztül, mivel minden hajó érkezéshez kimegyek eléjük. Itt kellene egy kis iroda, a védelem itt kell az idegenben s nem otthon, ahol a magyar már tudja, hogy otthon van s a magyar nyelven előadott panaszát, baját megértik." (Márki Sándorhoz 1921. szeptember 13.) Innen lépett levél útján kapcsolatba 1921. május 24-én Márki Sándorral, akitől "Amerika s a magyarság" című tanulmánya felől érdeklődött. Márki akkoriban települt át Szegedre, mivel a kolozsvári tudományegyetemet 1921-ben odahelyezték. Az oktatás 1921. október 10-én indult meg. A magát műkedvelő historikusnak nevező Rácz Rónaynak összeköttetései a hazai illetékes tudományos körökhöz nem lévén, Márki közbenjárását kérte művei megjelentetéséhez, és állásügyben is hozzá fordult segítségért. Márki érdeklődésére, hogy Rácz Rónay vállalna-e munkát "a megszervezendő egyetemi könyvtárnál", így válaszolt: "Szíves örömest vállalnám bármily csekély dotációval, mert legalább otthon lehetnék" (1921. december 5.). Nincs utalás arra, hogy ez megvalósult volna, akár csak rövid időre is. Rácz Rónay még hamburgi tartózkodása alatt elküldte az amerikai magyar telepekről írt cikksorozatát a Külföldi Magyarság számára, amelyet ott közöltek is.

1922-ben jött vissza Hamburgból Budapestre, ugyanis a Magyar Amerikai Társaság Márki Sándor közbenjárására egy kiállítás megrendezését bízta rá, a társaság hivatalos ajánlása szerint 3000-4000 korona fizetéssel és a felállítandó Magyar Amerika Intézet vezetésével. Az intézet a kiállítás anyagára épült volna. "Kulturális tekintetben egy nagy álom megvalósításán fáradozik a Magyar Amerikai Társaság. Egy kiállítás keretén belül kívánja szemléltetni a magyar-amerikai vonatkozásokat a legrégibb idők anyagától máig. A kiállítás legértékesebb anyagát aztán egy Amerika-Intézetben óhajtja őrizni." Márkinak a következőket írta erről Rácz Rónay: "Méltóságod tudja a Külügyi Társaság-gal történteket. Azok az urak a szó szoros értelemben hazabolondítottak, az am. tört. kiállítás megrendezésével s az Am. Intézet felállításának s ezzel kapcsolatban Amerikába való kiküldetésemnek igéretével, de bizony hónapok teltek el s az ígéret csak ígéret maradt." (1924. június 14.) Állás nélkül, súlyos anyagi gondokkal küzdött, szűkösen élt beteges feleségével. Némi pénzhez úgy jutott ekkoriban, hogy gyűjteményéből volt kénytelen eladogatni egy-egy darabot, mint például Lincoln saját kezű levelét, Újházi Klára leveleit, hogy meg tudjanak élni.

1923. január 25-étől kezd levelezni Feleky Károllyal. Levélváltásuk négy éve alatt egymás adatait egészítették ki, és beszámoltak egymásnak kutatási eredményeikről. Még az évben súlyos betegségen esett át: has- és mellhártyagyulladással két hónapig feküdt a Szent János közkórházban. Olyan nyomorúságos körülmények közé került ezután, hogy kénytelen volt elhagyni a fővárost. Békésre költözött, ahol 1924. február 1-jétől 1925 végéig lakott. 1924 őszén mégis újra tervbe vette, hogy Amerikába utazik néhány hónapra, Felekytől várva támogatást, az út azonban csak reményeiben élt. Hol a végső kétségbeesés gyötörte: "Higyje el, sokszor fog el a keserűség, a kétség, vajon érdemes volt-e hosszú esztendőket, évtizedeket áldozni a mi munkánkra" (Feleky Károlyhoz 1926. július 22.), hol pedig tele volt tervekkel: "Szeretnék számszerű összehasonlítást tenni a két nemzet kölcsönös irodalmáról. Én ugyanis összeállítottam az amerikai vonatkozású magyar könyvek bibliographiáját. (Egyelőre még csak a könyvekét s most dolgozgatok az ujság, folyóirat stb. megjelent czikkeken). De eddig nem tudtam többet kihozni 158 könyvnél. (Fordítás, szépirodalom nincs benne) [...] Nem lehetne esetleg valamelyik amerikai angol tudományos folyóiratban írni erről a tárgyról (Amerika magyar bibliographiája), illetve nem-é lehetne elhelyezni valamelyikben? (Feleky Károlyhoz 1924. június 8.) Emellett összeállította 1914-ig "mindazon könyvek, röpiratok, füzetek, folyóirati tanulmányok, ujságczikkek stb. jegyzékét, amelyek valaha is Magyarországról, m. dolgokról (historia, geogr. pol. szépirod. természettud.) stb. stb. angol nyelven megjelentek." (Márki Sándorhoz 1921. augusztus 25.) "Teli vagyok anyaggal, millió terv van bennem [...] Tervbe vettem egy kis könyvsorozat megindítását és kiadását »Amerikai Magyar Könyvtár« czímen. (A régi »Olcsó Könyvtár< mintájára és külső formájában.) Programmon lenne: »A magyarság Amerikában«. »Az am. magy. telepek története«. »A magyar emigráció Amerikában«. »A magyar elem Amerika politikai, gazdasági és kulturális életében«. »Amerika és Magyarország egymáshoz való viszonya«. »Amerika a magy. irodalomban« stb." (Feleky Károlyhoz 1924. június 8.) Magyarság és Amerika című művét szerette volna angolul is megjelentetni. Szívesen bocsátott kutatásaiból adatokat mások rendelkezésére, azonban nehezményezte, hogy azok munkáikban nem tesznek oly módon említést róla, mint ahogy azt megérdemelné. Ezért neheztelt Hajnal Istvánra (1892-1956), de főként Pivány Jenőre, akit azért is hibáztatott, mert nem néz alaposan utána az egyes adatoknak, míg ő utánament a "tegnap szekérnyomának" is. Sok adatot küldött Pásztor Árpádnak (1877-1940) a Világban közölt történelmi cikksorozathoz, Kende Gézának pedig a Magyarok Amerikában című művéhez. A napi sajtóból értesült Gulyás Pál Magyar életrajzi lexikona első füzetének megjelenéséről. Ennek kapcsán 1925. október 14-én Gulyáshoz adatszolgáltatást felajánló levelet írt, 32 személyről mellékelt életrajzi adatokat "próba-küldemény"-ként a készülő lexikonhoz, továbbiakat is ígérve.

1927. február 4-én kelt levelében - amely a jelenleg rendelkezésünkre álló utolsó is egyben - pedig egy teljesen új Benyovszky Móric életrajz megírásáról tájékoztatta Benyovszky Rudolfot. Levele szerint kutatásai addig ismeretlen okmányokhoz juttatták, és a szóban forgó 11 irat másolatát fel is ajánlotta. "Nagyon természetes, hogy amennyiben Gróf Ur-nak tetszik, a családi levéltár részére szívesen szolgálok az én fölkutattam amerikai okmányok másolatával."

Ezután még további két adat valószínűsíthető vele kapcsolatban: az egyik 1929-ből származik, a másik az 1992-ben megjelent Magyar írói álnév lexikonban található, miszerint 1935-ben a Bélyeggyűjtőbe írt. E folyóirat Rácz Rónayt gyárigazgatóként említi, és ez azt engedi feltételezni, hogy váratlan fordulat következhetett be életében, hiszen korábban - leveleinek tanúsága szerint - nagy szegénységben élt. A róla közölt nekrológ szerint Amerikából hazatérve került az Első Magyar Bélyegzőgyár Rt. élére, és így jutott kapcsolatba a filatéliával. Budapesten halt meg 1937. május 27-én.

Az eddig összegyűjtött levelei rávilágítanak Rácz Rónay Károly életének egy-egy szakaszára, azonban a teljes életút és munkásság felderítésére további kutatásra van szükség. Célunk az, hogy kéziratban maradt műveit felkutassuk, mivel reményeink szerint nem semmisültek meg teljesen. Minden további adatot köszönettel fogadunk.

(A fenti írás bővebb, jegyzetekkel ellátott változata, Rácz Rónay Károly két levelének közlésével az AETAS (Szeged) című folyóirat 1996. 1. számában jelent meg Az amerikai magyar történetírás kezdetei. Rácz Rónay Károly levelei címmel.)